A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a regisztrált álláskeresők száma 2026 januárjában 224 130 volt, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 6 ezer, 2010-hez viszonyítva pedig mintegy 430 ezer fős csökkenést jelent. Így Magyarország változatlanul az Európai Unió élmezőnyéhez tartozik a magas foglalkoztatást és az alacsony munkanélküliséget tekintve - hívta fel a figyelmet szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Megerősítette: 2010-hez képest már 1 millióval többen dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt. Ráadásul két éve folyamatosan nőnek a reálbérek, így egyre több pénz marad a családok zsebében.

Ehhez a kormány béremelésekkel (például 11 százalékos minimálbér emelés, ágazati béremelések), adócsökkentésekkel (két és három gyermekes anyák szja-mentessége, családi adókedvezmény megduplázása) és az áremelésekkel szembeni fellépéssel (árréscsökkentés meghosszabbítása és kiterjesztése) is hozzájárul.

A kormány mindent megtesz, hogy aki akar és tud az dolgozhasson. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz program keretében eddig több mint 33 milliárd forinttal támogatta 28 ezer fiatal munkába állását.
A 30 év felettiek elhelyezkedését külön - szintén uniós társfinanszírozással megvalósuló - program segíti, melynek keretében eddig több mint 32 ezer álláskereső munkaerőpiacra lépéséhez járult hozzá a kormány összesen 41 milliárd forinttal - idézte fel az államtitkár.

Kiemelte, a hazai kkv-k február 1-je óta már pályázhatnak a "KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0" programra, mellyel közel 2,5 millió forintos támogatásban részesülhetnek minden új munkavállaló felvétele esetén. A program összesen 4 milliárd forintos keretből nyújt vissza nem térítendő támogatást.