- hangoztatta Orbán Viktor szombaton Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásában.

A miniszterelnök az orosz-ukrán háború során kialakuló helyzetet a szabadtéri színpad előtt összegyűlt hallgatóság előtt elemezve úgy értékelte: világrendszerváltozás jön, Ázsia lesz a világ meghatározó központja, ezért szükség van egy "magyar nagystratégiára, amelynek első, "nyers" változata már elkészült.

Előadása elején beszámolt arról, hogy pénteken román partnerével folytatott megbeszélést Bukarestben. "Haladunk" - összegzett Orbán Viktor, Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb gazdasági partnere, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újabb és újabb rekordokat futnak. Közölte: a Bukarest-Budapest gyorsvasút tervéről tárgyalt Marcel Ciolacuval, és arról biztosította őt, hogy a magyar uniós elnökség októberben, majd ha szükséges, akkor a decemberi bel és igazságügyi tanácsülésen is napirendre tűzi Románia schengeni csatlakozásának kérdését.

Elmondta: ha a román fél nem is akarta idén megszabni, miről beszélhet Tusványoson, Brüsszelből sokan elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy a szervezet alapokmánya is leszögezi, hogy "az Unió célja a béke".

Az idő a békepolitika oldalán áll - jelentette ki a magyar miniszterelnök és az amerikai elnökválasztásra utalva úgy fogalmazott, Trump ante portas. Szavai szerint ha az amerikai elnökválasztásig Európa nem vált át békepolitikára, akkor Donald Trump választási győzelme után már csak a vereségét beismerve, szégyenszemre és a politikai felelősséget egyedül vállalva kell majd ezt megtennie.

A miniszterelnök kifejtette, Brüsszel sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak, szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút. Ugyanakkor a magyar békemisszió kezdete óta az amerikai és az orosz külügyminiszter beszélt egymással, a svájci és az orosz külügyminiszter tárgyalásokat folytatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végre felhívta Donald Trumpot, és az ukrán külügyminiszter elutazott Pekingbe. "Vagyis az erjedés megkezdődött" - fűzte hozzá.

A háborúpárti európai politikából lassan, de elmozdulunk a békepárti politika irányába - hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor arról beszélt: az orosz-ukrán háború - mint a Mátrix című filmben a piros bogyó - felfedi a valóságot.

A háború a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy új megfigyelőállásra, egy magaslesre, és onnan egy eddig nem ismert perspektívát ad. Ebben az igazi valóságban elvesztik az erejüket az ideológiák, a "statisztikai ügyeskedések", a médiatorzítások és a "politikusok taktikai füllentései", nincs többé relevanciája a széles körben elterjedt téveszméknek, sőt az összeesküvés-elméleteknek sem - sorolta a kormányfő, "marad a pőre és brutális valóság".

A miniszerelnök pontokba szedve beszélt erről a valóságról.

Első pontként kiemelte: a háborúban brutális, százezres veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni egymással.

Ennek két oka van: egyfelől mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, másfelől mindkettőt fűti a saját valós vagy vélt igazsága - mondta.

A kormányfő közölte: az ukránok azt gondolják, hogy ez egy orosz invázió, amely sérti a nemzetközi jogot, a területi szuverenitást, és ők valójában önvédelemben vannak és függetlenségi háborút folytatnak. Az oroszok azt gondolják, hogy súlyos NATO-katonai fejlesztések történtek Ukrajnában, Ukrajnának meg van ígérve a NATO-tagság, és ők nem akarnak sem NATO-csapatokat, sem NATO-fegyvereket látni az orosz-ukrán határon. Vagyis Oroszországnak - mondják ők - joga van az önvédelemhez, és ez valójában egy kiprovokált háború. Mindenkinek van tehát valamilyen, vélt vagy valós igazsága, és egyik fél sem fogja feladni a háborút - tette hozzá Orbán Viktor.

Ez egyenes úton vezet az eszkalációhoz - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, ha a két félen múlik, nem lesz béke. Békét csak kívülről lehet hozni.

Másodszor - folytatta - miközben az előző években az Egyesült Államok Kínát deklarálta legfőbb kihívójának, ellenfélnek, most mégis azt látjuk, hogy Oroszország ellen vív proxyháborút, Kínát pedig folyamatosan vádolja Oroszország rejtett támogatásával.

Ha ez így van - tette hozzá Orbán Viktor, akkor válaszra vár a kérdés, hogy mitől ésszerű dolog két ilyen nagy országot egy ellenséges táborba összeterelni.

A háború által felfedett valóság harmadikként elemeként Ukrajna minden várakozást meghaladó ellenállóképességét emelte ki, amelyet a kormányfő annak tulajdonított, hogy Ukrajna előtt felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája, ami létezésének új értelmét fedezte fel: az eddigi "ütközőzóna" helyett a Nyugat keleti határőrvidékének tekinti magát.

Negyedik pontként Orbán Viktor megállapította, hogy Oroszország sem az a merev, neosztálinista autokrácia, amelynek az őt szankciókkal térdre kényszeríteni próbáló brüsszeli vezetők láttatni próbálják. Valójában egy olyan országról beszélünk, amely technikai, gazdasági, s majd meglátjuk, talán társadalmi rugalmasságot is mutat - mondta Orbán Viktor.

Ötödik pontként megállapította: az európai politika összeomlott, Európa ugyanis feladta saját érdekeinek védelmét. Hozzátette: Európa jelenleg "az USA demokrata párti politikáját követi feltétel nélkül, akár önsorsrontás árán is", miközben az Oroszország ellen bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.