Szakszerű takarmányozással csökkenthető a tejben a határértéket meghaladó aflatoxin mennyisége. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a biztonságos, határérték alatti aflatoxint tartalmazó tej termelésének helyes takarmányozási gyakorlatára hívja fel az állattartók figyelmét.

A hivatal javasolja a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok használatát, a szemes kukorica rostálását és az úgynevezett toxinkötők - vagyis a szennyezőanyagot megkötő szerek - alkalmazását.

A múlt év extrém meleg és aszályos időjárása és egyes növényvédelmi problémák (például rovarfertőzés) együttes hatására a belföldi termesztésű kukoricában megjelent a penészgombák által termelt aflatoxin. A szennyezett takarmány etetésével a tejben az aflatoxin egy napon belül megjelenik, a szennyezett takarmány etetésének elhagyásával ugyanakkor 2-3 napon belül eltűnik.

Az aflatoxin-szennyezés lehetséges belföldi forrásai a szemes kukorica, a kukoricafeldolgozás melléktermékei (CGF, DDGS), az ezekből készült takarmánykeverékek (tápok) és csekélyebb mértékben a tömegtakarmányok (széna, szilázs).

A tej aflatoxin-szennyezettsége megelőzésének legfontosabb eszköze a lehető legalacsonyabb szennyezettségű alapanyagokból összeállított takarmányok felhasználása. A takarmányok toxintartalmának ismeretében ugyanis a tehenek takarmányadagja összeállítható úgy, hogy a bevitt aflatoxin szennyezés minimális legyen. Nagyon fontos továbbá az állatok megfelelő bendőemésztésének fenntartása, amely szintén a helyes takarmányozási gyakorlat alkalmazását feltételezi.

Ha a fő elvek betartása ellenére a tejben határérték feletti lesz az aflatoxin mennyisége, a legelső szükséges intézkedés a takarmányok (különösen a szemes takarmányok) azonnali lecserélése bevizsgált, határérték alatti toxintartalmú takarmányra.