Hírek
2012. Január 15. 07:28, vasárnap |
Belföld
Forrás: mno.hu/MTI
Rájöttek, mi okozta a nagy kihalást?
![Rájöttek, mi okozta a nagy kihalást?](/external/image_cache/c/1/c/c1c7c99d430ddb73df60b73a45f1c607.jpg)
A szibériai vulkánkitörések okozhatták a perm-triászi kihalási eseményt 250 millió évvel ezelőtt – vélik amerikai kutatók, vizsgálataik eredményeit az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban ismertették.
A „nagy kihalási” esemény a perm és triász földtörténeti időszakok határán következett be. Ez volt a földtörténetben ismert legsúlyosabb kihalás: becslések szerint a tengeri fajoknak több mint 90 százaléka, a szárazföldi gerinces fajoknak pedig több mint 70 százaléka pusztult ki. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban. A fosszilis leletek arról tanúskodnak, hogy a biodiverzitás helyreállása több millió évet vett igénybe. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kihalási esemény után még hosszú időn keresztül „barátságtalan” maradt a környezet – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A perm-triászi kihalási esemény okai mindmáig tisztázatlanok, több elmélet is született, az egyik lehetséges magyarázat a kelet-szibériai platóbazalt-kitörés, amelyet a földtörténet egyik legnagyobb ismert vulkáni eseményeként tartanak számon. A tűzhányók aktivitásának következtében mintegy 1,5 millió négyzetkilométernyi területet borított be a bazalt, helyenként több mint 3 kilométeres vastagságban. A vulkánkitörések következtében kiszabaduló gázok károsíthatták a környezetet. Így például a légkörbe jutó kén visszaverte a napsugarakat, globális lehűlést okozva, a klór, fluor pedig az ózonréteget károsította. A vegyületek a légkörbe jutva savas esőket is okozhattak.
Az amerikai kutatócsoport Benjamin Black, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósával az élen ellenőrizni szerette volna az elméletet, így őskori lávamintákat gyűjtöttek Szibériában, amelyekben elemezték a kén, klór és fluor koncentrációját. Az ily módon nyert adatok alapján a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a permi időszakban a szibériai platóbazalt-kitörések során 6300-7800 gigatonna (milliárd tonna) kén, 3400-8700 gigatonna klór, valamint 7100-13 700 gigatonna fluor kerülhetett a légkörbe.
Mindazonáltal a kutatócsoport szerint további vegyelemzések és klímamodellek szükségesek annak megállapításához, hogy valóban a vulkánkitörések okolhatók-e a „nagy kihalásért”.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Július 26. 09:28, péntek | Belföld
Két üstököst fedezett fel egy magyar csillagász júliusban
Júliusban két új üstököst is felfedezett Sárneczky Krisztián kutatásvezető csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában.
2024. Július 26. 09:27, péntek | Belföld
Befejeződött a nyári aratás
Budapest, 2024. július 25., csütörtök (MTI) - Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt.
2024. Július 26. 07:45, péntek | Belföld
Német dízelmozdonyokat bérel a MÁV-Volán-csoport
A MÁV-Volán-csoport egy svéd lízingcégtől bérel dízelmozdonyokat, az első német Henschel dízelmozdony még júliusban megérkezik, és az év végéig további 14 vontatójármű állhat forgalomba
2024. Július 25. 07:44, csütörtök | Belföld
KSH: a bruttó átlagkereset 652 ezer forint volt 2024. májusban
Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt.