Ernst Zimmerl, a budapesti osztrák nagykövetség mezőgazdasági tanácsosa szerint nem az osztrák gazdák, hanem a magyar hatóságok mulasztottak, amikor osztrák állampolgárok termőföldvásárlásának érvénytelenítését rendelték el, miután megyei földhivatalok jogkör nélkül engedélyezték a vásárlást.

Az Ö1 osztrák közszolgálati rádió csütörtökön arról számolt be: a magyar hatóságok 16 esetben rendelték el osztrák állampolgárok termőföldvásárlásának érvénytelenítését. A helyi hatóságoknak, amelyek előzőleg engedélyt adtak a telekkönyvi bejegyzésre, megváltozott az illetékességük, és a telekkönyvi bejegyzések érvénytelenítésére Budapestről kaptak utasítást - hangzott el a rádióban. Az adó arról is beszámolt, hogy az érintett osztrák gazdák a budapesti osztrák követség mezőgazdasági tanácsosához fordultak segítségért.
Ernst Zimmerl az MTI-nek pénteken elmondta, az osztrák gazdák földvásárlásuk előtt megszerezték az érintett megyei földművelésügyi hivatalok engedélyét, és a földhivatalok ezek alapján jegyezték be az új tulajdonosokat a telekkönyvbe. Később azonban kiderült, hogy a hatóságok nem állíthatták volna ki az engedélyeket, mert a 2011. január elsejétől életbe lépő törvény értelmében elvesztették ezt a jogkörüket. Ennek ellenére még 2011 augusztusában is adtak ki földvásárláshoz szükséges hozzájárulást.
Az érintett gazdák azután 2012-ben értesítést kaptak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) (amely 2012. március 15-ével jött létre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal összevonásával), hogy a kiadott engedélyek érvénytelenek. A földhivatalokat pedig arról tájékoztatta a Nébih, hogy a földvásárlási szerződések érvénytelenek, helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ez azonban nem történt meg, és az ügyészség beperelte a hivatalokat - tette hozzá a tanácsos.
Az MTI-nek azt mondta, többször is tárgyalt az osztrák gazdák gondjával kapcsolatban a Vidékfejlesztési Minisztériumban, de semmi nem történt. Végül az ügyben Ausztria az Európai Bizottsághoz fordult.
Ernst Zimmerl kijelentette, hogy ebben a helyzetben ő maga már semmit nem tehet. Hangsúlyozta azonban, hogy véleménye szerint nem az osztrák gazdák, hanem a magyar hatóságok mulasztásáról van szó, intézkedésükkel megsértik a tulajdonhoz való jogot, és nem gondoskodnak a jogbiztonságról. Ezért is jelezte a problémát Ausztria az Európai Bizottságnak - mondta az osztrák mezőgazdasági tanácsos.
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter csütörtökön Bécsben azt mondta: minden egyes esetet külön megvizsgálnak. Kitért arra is, hogy szakmai szinten is "megoldásorientált" megbeszéléseket folytatnak. Egyúttal hozzátette: nem szabad a "Magyarország-szapulás" hibájába esni. Emlékeztetett, hogy már tavaly megbeszéléseket folytatott a témában Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Az Európai Bizottság belső piaci biztosának szóvivője, Stefaan De Rynck pénteken az ORF osztrák közszolgálati rádiónak azt mondta: meg fogják vizsgálni a panaszokat. "Nagyon komolyan vesszük ezeket a vádakat, de mielőtt lépéseket teszünk, először részletesen tájékozódnunk kell" - tette hozzá a szóvivő.
A Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a termőföld tulajdonjogát a hatályos szabályozás szerint, az Európai Unió által 2014 májusáig biztosított moratórium lejártáig - a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve - kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező magánszemély szerezheti meg.
Tagállami állampolgár a magyar földpiac megnyitásáig abban az esetben mentesülhet a tilalom alól, ha önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet, továbbá rendelkezik az erre vonatkozó hatósági igazolással.
A tárca szerint a kormány a felek közti megállapodás időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelelő szerződést "semmilyen formában nem kívánja bolygatni". A jogszabályba ütköző szerződések megkötésében részt vevőknek ellenben számolniuk kell az állam fellépésével polgári jogilag és büntetőjogilag is, hiszen Magyarországon a magyar törvények egyformán vonatkoznak mindenkire, és azokat mindenkinek egyformán be is kell tartania - olvasható a tárca közleményében.