Körülbelül 35 milliárd dollárnyi amerikai és európai uniós befektetést érinthetnek Oroszországban az ország ellen elrendelt szankciók a Russia Today szerint. A Mol ottani projektjein folyó munkát nem akadályozná, ha nem érkeznének az országba nyugati olajipari berendezések - írja a Világgazdaság.

A Mol oroszországi tevékenységét nem érinthetik az orosz olajipart sújtó, esetleges szankciók, mert alapvetően helyi eszközökkel és szervizzel dolgozik az olaj- és gázipari társaságtól kapott válasz szerint. A Világgazdaság azért érdeklődött a Mol esetleges sérülékenységéről, mert a társaság három oroszországi lelőhelyen is aktív, és a szénhidrogénkészletek felmérését és a fúrásokat jellemzően nyugati (többségében amerikai) cégek végzik.

A Mol Matyuskinszkij blokkján indított kétdimenziós szeizmikus vizsgálatok már egyébként is lezárultak, ahogyan a Jerilkinszkijen is, a Bajtuganon pedig már termelnek. A Matyuskinszkin három kutatófúrás folyik, a Bajtuganon a 2014-re tervezett, 50 termelőkút lefúrásából az év második felére 31 maradt, a Jerilkinszkijen még nem fúrtak.

Az év első felében a Mol 8,8 milliárd forintnyit költött el oroszországi beruházásaira, és napi 8,7 ezer hordó olajat termelt, ez utóbbi közel a felében kevesebb az előző év azonos időszakában felhozott mennyiségnél. Bár a szankciók nem tiltják közvetlenül az azokat elrendelő országok cégeinek oroszországi munkavégzését, alkatrész-, eszköz-, vagy berendezés-utánpótlás nélkül ellehetetlenülhet az ottani munkájuk.

Az intézkedések miatt amerikai és az európai uniós cégeknek együtt körülbelül 35 milliárd dollárnyi ottani befektetését is érintik a Russia Today összesítése szerint. Lelassulhatnak a külföldiek további oroszországi befektetései is. A lehetséges fő kárvallottak között az orosz lap a brit BP-t, az amerikai ExxonMobilt, a francia Totalt és a berendezés-szállítókat említi, de kitér a világ két legnagyobb olajipari szolgáltató (például olajfúró) társaságára, az amerikai Halliburtonra és a Schlumberger-re is.

A legsérülékenyebb a BP, mert 19,75 százalékban ellenőrzi a szankciós listán lévő Rosznyeftyet, és mert Oroszországból származik globális olajtermelésének a fele. Elég rosszul járhat az orosz piacon 20 éve aktív ExxonMobil is. Szintén partnere a Rosznyeftynek, részese a nyugati-szibériai Bazsenov olajemzőn folyó, 500 milliárd dolláros fejlesztésnek, és beszállt egy orosz-távol keleti cseppfolyós gáz terminál 15 milliárd dolláros építésébe is.

Esetleges kivonulásával a Bloomberg szerint magával vinné azt az egymilliárd dollárt is, amit egy orosz sarkköri projektbe akart fektetni. A Totalnak Oroszország a negyedik legnagyobb piaca, és az övé a feketelistás Novatek 18 százaléka. A Novatek irányítja az amerikai technológiától erősen függő, 27 milliárd dolláros Jamal LNG projekt.

A Halliburton bevételeinek csak a 4-5 százaléka, a Schlumbergerének pedig az 5-6 százaléka származik az oroszországi megbízásokból az RBC Capital becslése szerint. Ezt viszont elveszíthetik a Russia Today szerint. A szankciók miatt csökkenhet a ma még napi 10,55 millió hordós orosz olajtermelés.