A digitalizálás és az online médiumok terjedése miatt ott tartunk, hogy a papíralakú újság lassan luxuscikké válik, a nyomtatott sajtó pedig csak a törzsolvasókra építhet - nyilatkozta Borókai Gábor a Rádió Orient műsorában. A Heti Válasz főszerkesztője pályafutásáról, szerkesztői és kormányszóvivői feladatairól mesélt a rádió vendégeként, hallgatóit mindkét szakma fogásaiba beavatva.

Borókait először szakmai előéletéről kérdeztük: mint mesélte, jogot végzett, ám mégis az újságírást választotta, s először a Népsportnál, majd Nemzeti Sportnál dolgozott. Innen lépett tovább a politika felé - 1998-ban kormányszóvivő lett. Munkaköre több volt egyszerű közvetítői szerepnél: 'Fontosnak éreztem, hogy ne csak a meghozott döntést ismerjem, hanem részt vehessek annak kialakításában is, ismerjem az érveket és ellenérveket. Ott voltam a háttérbeszélgetéseken, átláttam a politikai élet - a köznapitól sokszor eltérő -logikáját, érvrendszerét, gondolkodásmódját', mesélte Borókai. Mivel állandó kapcsolatban állt a miniszterelnökkel és a miniszterekkel, bizalmi és munkakapcsolat kialakítására volt szükség a tiszta információáramláshoz. 'A kormányszóvivőnek nem szabad belegabalyodni a hivatali hierarchiába: munkájának feltétele, hogy közvetlenül juthasson adatokhoz'- magyarázta a Rádió Orient vendége.

A kormányszóvivői munka után Borókai a Hír TV profiljának kialakításában vett részt. 2002 augusztusában jegyezték be a társaságot, és decemberben már el is indultak a kísérleti adások. Bár úgy gondolta, a kormányszóvivői négy év után nem kíván politikával foglalkozni, de az új feladatkörben ezt kizárni teljesen nem tudta. A tévé arculatának, programtervének, koncepciójának, „személyiségének” kialakítása, a megfelelő emberek megkeresése érdekes feladatnak bizonyult. Húsz-huszonhárom vállalkozó teremtette meg a csatorna indulásának gazdasági feltételeit, az arculat és a műsorszerkesztési koncepció pedig egészen újszerű volt a hazai médiapiacon - mesélt a Hír TV startjáról Borókai Gábor.

A kommunikációs tér azóta kinyílt: rengeteg az új médium, folyton bővül a rádiók, televíziók kínálata, új platformként az internet is megjelent, és egyre nagyobb fontosságúvá válik. Az időhatárok akkor még megengedőbbek voltak, most azonban sokszor percek alatt kell reagálni egy-egy fontosabb hírportál értesüléseire. Borókainak több magazin és újság szerkesztőjeként is szembe kell néznie azzal, hogy az internet válik egyre fontosabb médiummá, a papír alakú újságok pedig lassan luxusterméknek számítanak. A digitalizáció révén lassan minden elérhetővé válik a világhálón is, az interaktív alkalmazásokkal pedig bővíteni lehet az offline tartalmakat. Az új forma új tartalomra inspirál, a cikkek mellett videók, fotógalériák jelennek meg, a szűk keretek kinyílnak, új lehetőségek válnak elérhetővé.

Bár a lapok fajlagos előállítása egyre drágább – különösen akkor, ha egy kiadó csak egy kiadványt állít - vannak, akik az emelkedő árak ellenére sem mondanak le a nyomtatott újság egyedi élményéről, fejtette ki a főszerkesztő. A „törzsolvasók” a lapok egyedisége, személyisége, saját arculata miatt veszik meg a lapokat. Ezért folyamatosan figyelni kell, milyen a lapok eladási mutatója, hogyan reagálnak az olvasók az esetleges tartalombeli változásokra -tette hozzá az interjú végén a Rádió Orient vendége.