Számos különböző nemzetiségű és nyelvű tagja a lángnyelvecskék formájában megjelenő Szentlélek által egy nyelvet kezdett beszélni, s mindnyájan megértették egymást.Pünkösdi vagy bábeli lélek lakozik bennünk? – tette föl a kérdést a keresztény ünnep kapcsán Berta Zsolt, a Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora.

Pünkösdi vagy bábeli lélek lakozik bennünk? – tette föl a kérdést a keresztény ünnep kapcsán Berta Zsolt, a Svábhegyi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. A keresztények számára Pünkösd a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, melyen a hívők megemlékeznek arról, hogy az első gyülekezet, számos különböző nemzetiségű és nyelvű tagja a lángnyelvecskék formájában megjelenő Szentlélek által egy nyelvet kezdtek beszélni, s mindnyájan megértették egymást.

Bábelben az emberek szintén egységre törekedtek, de a cél nem Isten dicsősége volt, hanem az öndicsőítés, ezért nem tetszett Istennek s ezért zavarta össze az építkezők nyelvét, hogy nem értvén meg egymást szétszéledjenek. „Szétszórta a szívük szándékában felfuvalkodottakat”. Éppen ezért a maguk erejéből összefogó, saját dicsőségüket kereső emberek hírnévszerzésének, az Isten elleni lázadásnak jelképe Bábel.

Ezzel szembe a lelkipásztor Pünkösd eseményét állította, amely arra figyelmeztet, hogy bár földrajzilag és felekezetileg is szétszóródva, egyre inkább széttagolódva él a látható egyház, mégis lehet közös nyelve a Szentléleknek köszönhetően. A pünkösdi lelkületű keresztények közös nyelve a szeretet („Szeresd felebarátodat, mint magadat”), közös kultúrája pedig az Isten dicsőítése.

„Ne a történelem lapjain akarjunk hírnevet szerezni – figyelmeztetett a lelkipásztor – hanem a mennyben”. Hogy ez sikerülhessen, ezért életbevágóan fontos Pünkösd és Pünkösd üzenete.

OrientPress Hírügynökség