A tárca vezetője, Jens Spahn a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta: a kormány célja, hogy az óvodába kerülő gyerekek mind védettek legyenek a kanyaróval szemben. Ezért a tervezett új szabályok szerint a felvétel egyik feltétele a kanyaróoltás beadásáról szóló igazolás lesz. A védőoltással nem rendelkező gyermekeket valamennyi óvodából ki kell zárni.

Az iskolarendszerben a tankötelezettség miatt nem lehet a kitiltás eszközét alkalmazni, az oltási kötelezettségnek ellenszegülő szülők gyermekeit is be kell iskolázni. A minisztérium velük szemben a pénzbüntetés eszközét javasolja, a tervezet szerint akár 2500 euróba (810 ezer forint) is kerülhet a védőoltás beadatásának elmulasztása.

A kötelezettség alól csak egészségi okok miatt, orvosi szakvélemény alapján lehet felmentést szerezni a törvényjavaslat szerint.

Németországban nincsen általános, szövetségi szintű oltási kötelezettség, mindenki önállóan dönthet arról, hogy milyen betegség ellen oltatja be magát vagy kiskorú gyermekét. Az egyetlen kivétel Brandenburg tartomány, ahol alig egy hónapja, április közepén döntött a helyi törvényhozás (Landtag) a kanyaró elleni védőoltás kötelezővé tételéről.

A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi, 2017-es adatai szerint 93 százalékos az első osztályos általános iskolás gyermekek körében mindazok aránya, akik megkapták a kanyaró elleni oltás mindkét adagját, vagyis teljesen védettek a betegséggel szemben. Ez nem megfelelő arány, "a kanyarót ki kell irtani", amihez legkevesebb 95 százalékos úgynevezett átoltottsági arány szükséges - mondta Jens Spahn a Bild am Sonntagnak.

A minisztérium javaslata irányváltást jelez az oltási kötelezettségről Németországban évtizedek óta folytatott közéleti vitában. A kormány eddig a kötelezettség bevezetése helyett a társadalmi összefogás ösztönzésében, az egészségügyi hatóságok, az orvosok, iskolák, óvodák és a családok közös erőfeszítéseiben látta a megoldást.

A kanyaró erősen fertőző betegség, vakságot, süketséget és agykárosodást okozhat, halálos is lehet. A világ számos térségében, köztük Európában is terjed. A fertőzöttek száma 2018-ban megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 25 863-ról 82 596-ra emelkedett, a kanyaróban meghaltak száma pedig 35-ről 72-re emelkedett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai statisztikai régiójában, amelybe 53 ország tartozik, az Európai Unió (EU) tagállami mellett a Balkán EU-n kívüli országai, Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, a kaukázusi térség több országa, valamint Törökország és Izrael. A WHO szerint a betegség terjedésének egyik oka a nem megfelelő átoltottsági arány.