Az űrrajongó milliárdos egy általa vezetett magánexpedíció keretein belül kutatta fel az F–1 rakétahajtóműveket. A kutatócsoport hanglokátorok segítségével térképezte fel a több mint 4200 méter mélyen fekvő hullámsírt. Az Amazon.com alapító-vezérigazgatója internetes közleményében árulta el, hogy felszínre akarja hozni az öt elsüllyedt hajtómű legalább egyikét.

A hajtóművek az Apollo–11 űrhajót elindító Saturn V holdrakéta részét képezték, és a terveknek megfelelően a felszállást követő néhány percen belül a tengerbe zuhantak. Négy nappal később pedig, 1969. július 20-án, Neil Armstrong és Buzz Aldrin már a Holdon sétáltak. „Egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állapotban vannak” – írta Bezos. – Hatalmas sebességgel csapódtak az óceánba, és több mint negyven éve áznak a sós tengervízben. Másrészről persze nagyon strapabíró anyagból készültek.”

Bezos, aki ötévesen nézte végig a holdra szállást a televízióban, hozzátette: bár a hajtóművek még ma is a NASA tulajdonát képezik, reméli, hogy a leletek múzeumokhoz fognak kerülni. Az amerikai űrkutatási hivatal rendkívül izgatottan fogadta a felfedezés hírét.

A kiemelés időpontját azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de annyi biztos, hogy az egyenként 5,8 méteres hajtóművek felszínre hozatala jóval hosszabb időt vesz majd igénybe, mint az a két és fél perc, amely idő alatt a rakétahajtóművek annak idején elhagyták a kilövőhelyet. Az űrkorszak kezdete óta számtalan „használt” hajtómű, illetve egyéb űrhajóalkatrész landolt az óceán fenekén, és nem tudni, hogy jelenleg milyen állapotban vannak.

A mélytengeri magánexpedíciók pedig hatalmas népszerűségnek örvendenek manapság a milliárdosok körében. Az Avatar című kasszasikert is jegyző James Cameron például a múlt hét végén tett látogatást egy mini-tengeralattjáróval a Föld legmélyebb pontjánál, amely a Csendes-óceán délnyugati medencéjében fekvő Mariana-árokban található. Sir Richard Branson brit milliárdos pedig az Atlanti-óceán legmélyebb pontjaként ismert Puerto Ricó-i árokhoz tervez expedíciót az év vége felé.

Egyelőre tisztázatlan, hogy a Bezos által vezetett kutatócsoport mikor bukkant rá a hajtóművekre. A milliárdos mindössze néhány részletet árult el a felfedezésről, így még azt sem tudni, hogy miként sikerült azonosítani a leleteket. A kiemelés költségeit illetően pedig mindössze annyit mondott, hogy magánfinanszírozással fog megvalósulni.

MTI / mno