A büntetőintézkedések a Donyec-medencei törvényellenes választásokban, valamint a Kercsi-szorosnál megtámadott ukrán hadihajók legénységének elfogásában és fogva tartásában szerepet játszó természetes és jogi személyeket sújtják.

Az RNBO közleménye szerint a szankciókkal sújtottak listáján orosz vállalatok, üzletemberek, politikusok és parlamenti képviselők, valamint fegyveres testületek alkalmazottai szerepelnek, olyan személyek, akik "aktívan támogattak vagy hozzájárultak az Ukrajnával szembeni agresszív cselekményekhez".

Szerhij Pasinszkij, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke a Hromadszke hírportálnak azt mondta, hogy a névsort később, annak technikai átdolgozása után hozzák nyilvánosságra. Hozzáfűzte: szankció hatálya alá kerültek mások mellett azok a személyek, akiknek közük volt az ukrán hadihajók elleni támadáshoz, azok, akik "részt vesznek az ukrán tengerészek elleni büntetőper meghamisításában", továbbá az orosz alsóház, az Állami Duma - beleértve a kormányzó Egységes Oroszország párt - több képviselője is.

Oroszország az előző nap terjesztette ki az Ukrajnával szemben elrendelt gazdasági ellenszankcióit több mint kétszáz természetes és jogi személyre.

Ukrajna 2015 szeptemberében jelentett be szankciókat orosz természetes és jogi személyekkel szemben, a büntetőintézkedésekkel sújtottak listája azóta több alkalommal is bővült.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra - megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra december 26-ig hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája. A hadiállapot szerdán megszűnt.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán haditengerészek elengedését.

A kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki "népköztársaságokban" november 11-én rendeztek "elnök- és parlamenti" választásokat, amelyeket Kijev nem ismer el legitimnek, ellentétesnek tart a minszki megállapodásokkal és szerinte megrendezésük mögött Moszkva áll.