Az elemzői várakozásokkal szemben, azonban a piaci árazásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal 6,75 százalékra a jegybanki alapkamatot kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett elemzők, akik az év végéig további, legalább 25 bázispontos mérséklést valószínűsítenek.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint "mondhatjuk azt, hogy meglepetés" volt a kamatcsökkentés, de benne volt a pakliban, a piac már napokkal korábban, 100 százalékban beárazta ezt. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő is tartásra számított.
Véleménye szerint a döntés mögött a pénzügyi stabilitás kockázati megítélésének javulása áll, sem az inflációs, sem a növekedési kilátásokban nem történt ugyanis változás augusztusban. Úgy fogalmazott, hogy most volt az a pillanat, amikor a döntéshozók többsége már úgy ítélte meg, hogy az ország kockázati megítélése megfelelő mértékben javult ahhoz, hogy el lehessen kezdeni lazítani a monetáris feltételeket.
Annak ellenére, hogy a kamatcsökkentés a CIB várakozásához képes korábban jött, a bank nem változtat az idei előrejelzésén, továbbra is arra számít, hogy 2012 végén nem lesz 6,50 százaléknál alacsonyabb az alapkamat.
A következő időszak kamatpályája Trippon Mariann szerint hangsúlyozottan az IMF/EU-tárgyalások menetétől, valamint a globális piaci hangulattól függ.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a monetáris kondíciók enyhítését vagy az inflációs kilátások javulása, vagy az ország kockázati megítélésének tartós javulása hozta meg, de feltehetően a kockázati felárak csökkenése lehetett a döntő érv.
Tény, hogy augusztusban tovább erősödött a forint az euróval szemben, és a rövidebb lejáratú állampapírhozamok is tovább ereszkedtek. A forint esetében egyre inkább érződik, hogy a nemzetközi összevetésben magas kamatkörnyezet vonzóvá teszi a hazai fizetőeszközt. Az országkockázati megítélést tükröző CDS-felár a nyár eleje óta fokozatosan ereszkedik, a javulás mértéke nominálisan meghaladja a szomszédainknál tapasztaltakat - fejtette ki az elemző.
Hozzátette: a jelenlegi árazásokat tekintve a piac arra számít, hogy az elkövetkező egy év során, visszafordítva a tavalyi szigorítást, az MNB összesen 125 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.
Bebesy Dániel emlékeztetett arra is, hogy más feltörekvő piaci országok – igaz, kedvezőbb eladósodottsági mutatók mellett – már korábban merészebb lépésekre szánták el magukat. Jelentősen csökkent az alapkamat Brazíliában, de vágtak Dél-Afrikában és jelentősen enyhülnek a monetáris kondíciók Törökországban is. A Budapest Alapkezelő szakértője úgy gondolja, hogy a jelenlegi kedvezőbb környezet fennmaradása esetén Magyarországon is további kamatcsökkentésekre kerülhet sor, azonban a nemzetközi helyzet instabilitása IMF/EU-megállapodás hiányában az ország kockázati megítélésének gyors romlásához is vezethet, ami az MNB-t akár újfent kamatemelésre kényszerítheti.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet kommentárjában, hogy míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, az erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, addig az enyhülő, de még mindig jelen levő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna.
Az elemző ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, véleménye szerint erre az IMF/EU-tárgyalások lezárását követően kerülhet sor. Az év végéig további 25 bázispontos kamatcsökkent vár, amire a negyedik negyedévben kerülhet sor, így az év végére 6,50 százalék lehet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében további 50 bázispontos kamatcsökkentés követheti, így a jövő év végén 6 százalék lehet az alapkamat a TakarékBank előrejelzése alapján.
Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint vélhetően a monetáris tanács négy külső tagja döntött a vágás, míg a három belső tag a tartás mellett.
Értékelése szerint a forint pillanatnyi gyengülése azt mutatja, hogy a befektetők nem örülnek a tanács külső és belső tagjai közötti szakadásnak, ám a határidős hozamok alapján az látszik, hogy a piac egy ennél nagyobb kamatcsökkentésre is felkészült már.
Az üzenet egyértelmű, a monetáris tanács is a recesszióba eső reálgazdaság segítségére siet, az inflációs cél háttérbe kerül - írta az elemző. A fogyasztói árindex főleg a jövedéki adóemelések, az áfaemelés és az élelmiszerárak hatására emelkedett jelentősen. Az MNB-nek az utóbbi tényezőkre nincs érdemi hatása, a lakossági oldalról pedig erős a dezinflációs hatás és a hitelezési aktivitás is rendkívül gyenge - fejtette ki.
Az Equilor előrejelzése szerint az év végéig további csökkentések jöhetnek, és sikeres IMF/EU-hitelkerettárgyalások esetén akár 6,25 százalékig vághatja a kamatot a monetáris tanács.
Gabler Gergely megjegyzi, hogy egy nemzetközi piaci korrekció ugyanakkor bármikor bekövetkezhet, az pedig megálljt parancsolhat a további lazításnak.
A forint mérsékelt gyengüléssel reagált a jegybank döntésére, annak ellenére, hogy a piac már beárazta a 25 bázispontos csökkentést. A kamatdöntés előtt 279 forint alatt volt az euró árfolyama, innen hirtelen 281,68 forintig ugrott a jegyzés, majd némi korrekció után tovább gyengült és elérte a 282 forintot. Délelőtt szűk sávban, 278,50 és 279 forint között mozgott az euró, míg hétfő este 277,78 forintot ért.