Számos magyar vállalkozás küld kéretlen reklámokat e-mailben, miközben a jogszabályok szerint magánszemélyeknek csak előzetes hozzájárulás mellett lehetne elektronikus hirdetést eljuttatni. Még akkor is, ha a cégjegyzékből gyűjtik a címeket - írja a Metropol. A kéretlen megkeresések ügyében két hatósághoz fordulhatunk.

Csak abban az esetben nincs szükség a címzett előzetes hozzájárulására, ha egy cég e-mail címére érkezik a levél – tudta meg a Metropol a spamekre vonatkozó alapszabályt Nagy Balázstól, a Hatházi Vera Ügyvédi Iroda kommunikációs jogra specializálódott szakértőjétől. A korlátozás tehát nem vonatkozik a vállalatok központi postafiókjára, a szervezeti egységek címére, illetve az office@cegnev.hu és az info@cegnev.hu-hoz hasonló címekre. Ha a kukac előtt valakinek a neve szerepel a küldemény magánszemélyhez érkezik, vagyis a beleegyezése nélkül jogellenes reklámokkal bombázni.

Egyéni vállalkozóknak eljuttatott hirdetések esetében még könnyebb illegalitásba csúszni: ők ugyanis magánszemélyek, ezért minden esetben tilos a kéretlen hirdetés. Ránézésre persze lehetetlen megmondani egy címről, ki is áll mögötte, a hirdetések küldői ezért vékony jégen járnak. A jogellenesség tényén az sem változtat, ha a levélben felajánlják a leiratkozás lehetőségét.

A jogász szerint még az is a spam kategóriájába tartozik, ha egy honlapon úgy juthat valaki kedvezményhez vagy ajándékhoz, hogy például tíz ismerősének el kell küldeni egy előre megfogalmazott levelet. Erről a gyakorlatról már hatósági határozat is kimondta, hogy jogsértő.

A leggyakoribb hirdetések

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tapasztalatai szerint három fő csoportba sorolhatók a kéretlen reklámok. Mintegy 60 százalékot képviselnek azok a levelek, amelyek feladói tisztában vannak a jogsértéssel, ezért igyekeznek felderíthetetlenek maradni. Ezekkel szemben általában tehetetlen a hatóság.

A másik csoportba tartozó hirdetők nem szeretnének magánszemélyeknek levelet küldeni, de a megvásárolt vagy az innen-onnan összegyűjtött adatbázisba olyan címek is bekerülnek, amelyeknél előzetes hozzájárulásra lenne szükség. A leiratkozással kapcsolatos gondok jelentik a panaszok harmadik csoportját. Ilyen esetekben a magánszemélyek hozzájárultak a hirdetésekhez, de nem tudnak leiratkozni.

Az internetes hivatkozáson biztosított leiratkozási lehetőség egyébként kevés. A törvény szerint minden esetben lehetőséget kell adni az e-mailes és a postai úton történő leiratkozásra is.

Hova fordulhatunk?

Két hatóságnál lehet bejelenteni a kéretlen elektronikus megkereséseket. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhatunk. A leggyakoribb példa az adatkezeléssel való visszaélésre, ha valaki hiába kéri, ne keressék többet e-mailen, telefonon, mégsem törlik az adatbázisból.
Ha a kéretlen reklámüzenetek jogsértőek, ingyenes bejelentést lehet tenni a médiahatóságnál. A hatóság ilyenkor mérlegeli, indít-e eljárást. Háromezer forintos illeték megfizetése mellett a médiahatóság minden esetben eljárást indít.

A bírság összege NAIH-eljárás esetén 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, hírközlési hatóság eljárásnál 50 ezertől 500 ezerig.