- jelentette ki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke hétfőn Röszkén, a testület kihelyezett ülése utáni sajtótájékoztatón.

Kósa Lajos úgy fogalmazott, Szerbia irányából Magyarországra, így az unió területére senki nem tud illegálisan belépni. A magyar határon zajló eljárások teljesen rendezettek, a tranzitzóna jól működik, a kiépített kapacitások megfelelőek. Itt mindenki beadhatja menedékkérelmét, amelyet elbírálnak a magyar hatóságok. Azokat az illegálisan érkezőket, akiket a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfognak, a magyar hatóságok visszakísérik és útbaigazítják a tranzitzóna felé, ahol beadhatják kérelmüket - közölte a képviselő.

A bizottság ülésén elhangzottakat összegezve Kósa Lajos kifejtette, a migrációs áradat jelentős része nem az üldöztetés elől menekül, hanem a törvényeket kikerülve a jobb élet reményében szeretne Nyugat-Európába eljutni. Az érkezők 95 százaléka nem együttműködő, tisztába van vele, hogy jogszabályokat sért, bár van érvényes úti okmánya, azt nem adja át, és döntő többségük hamis személyi adatokat közöl magáról. Az elmúlt időszak adatai alapján a tranzitzónában megjelentek 70 százaléka már valamelyik uniós ország hatóságánál regisztrálva van, úgy érkezik Magyarországra, hogy tudja, menedékkérelmét ott kellene elbírálni.

A bizottsági elnök kitért arra: az eddigi vizsgálatok nem támasztják alá azokat a híreszteléseket, hogy rendőrök és katonák nem megengedett eszközöket használtak a migránsokkal szemben. A bejelentéseket az ügyészség kivizsgálja, de egy részük eleve képtelenség, mert olyan eszközök használatával vádolták a rendőröket, amelyek nincsenek rendszeresítve.

Firtl Mátyás (KDNP) bizottsági alelnök fontos humanitárius intézkedésnek nevezte, hogy a tranzitzónában az ügyintézés során a családokat és az kísérő nélkül érkező gyerekeket részesítik előnyben.

A röszkei tranzitzónánál tett látogatás kapcsán a képviselő közölte, érezhető a migrációs nyomás a határnál, hiszen több százan várakoznak a hátár szerbiai oldalán. A magyar hatóságok - részben karitatív szervezetek közreműködésével - gondoskodnak róluk, vizet, élelmet biztosít nekik.

Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke úgy fogalmazott, bár a kormány szerint Magyarország a schengeni térség legerősebb védelmezője, valójában ezen a bástyán "óriási lyukak tátongnak". Az ide érkező menekültek több mint 90 százaléka eltűnik a hatóságok elől, és a mai napig úgy vonulnak át tízezrek az országon, mintha mi sem történt volna az elmúlt időszakban. Sem a fizikai, sem a jogi határzár nem tudta a kormány által kitűzött célt elérni - tette hozzá.

A politikus szerint a körmendi tábort azért alakították ki, hogy onnan a migránsok és menekültek minél gyorsabban Ausztriába távozhassanak. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy hónapokon belül az osztrák fél kerítést építhet a határon.

Az ellenzéki politikus kifejtette, személyesen nem tudtak meggyőződni arról, hogy a határon szolgáló katonák és rendőrök munkakörülményei és ellátása javult-e. Az elöljárók arról számoltak be, sokat tettek ennek érdekében, mint mondta, ezt képviselőtársaival ellenőrizni fogják.

Mirkóczki Ádám jobbikos bizottsági tag kijelentette, Magyarország határainak védelme és a dublini egyezményben foglaltak teljesítése egyszerre nem oldható meg. Semmi értelme úgy fizikai határzárat építeni, hogy az érkezők több mint 90 százaléka eltűnik az országból- mondta.

A képviselő megerősítette a Jobbik álláspontját, miszerint az ország védelme érdekében az önálló határőrség visszaállítására lenne szükség.

Vadai Ágnes független képviselő szerint a bizottsági ülésen a belügyi és a honvédelmi tárca politikai vezetőinek kellett volna részt venniük, nem a rendőrség és a honvédség irányítóinak.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány a DK politikusának kérdésére elmondta, a migrációval összefüggő, több település közbiztonságát közvetlenül veszélyeztető események miatt tett javaslatot az egész ország területére kiterjesztett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítására. Mint mondta, az ország területén több helyen vannak nyitott befogadóközpontok, ahol szinte minden héten előfordulnak rendbontások. Legutóbb Kiskunhalason tört ki tömegverekedés.

A bizottság zárt ülésén beruházásoknak a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítéséről is tárgyalnak. A tábornok ezzel kapcsolatban elmondta, olyan eszközök beszerzéséről van szó, amelyekkel a jelenleg a határon szolgáló mintegy tízezer rendőr és katona létszámán lehetne spórolni.