Azonosították amerikai és kanadai kutatók azt a vegyületet, amely képessé teszi a fókákat arra, hogy alvás közben agyuk egyik fele ébren maradjon.

A Journal of Neuroscience című folyóiratban közzétett tanulmány némileg megvilágítja azt a biológiai mechanizmust, amelynek révén az agy fürge és eleven az ébrenlét óráiban, viszont "kikapcsolja" magát az alvás idejére.
A Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai, illetve a Torontói Egyetem tudósai alvó fókák agyát vizsgálták a kísérletek során.
"A fókák valóságos biológiai csodát tudnak produkálni: úgy alszanak, hogy agyuk egyik fele éber marad. A baloldali agyfélteke alszik, a jobboldali viszont nem. Ezt azonban csak a vízben képesek megcsinálni, a szárazföldön ugyanúgy alszanak, mint az ember" - magyarázta John Peever kanadai professzor.
A tanulmány első szerzője, Jennifer Lapierre szerint felfedezésüket akkor tették, amikor megvizsgálták a különböző vegyületeket a tengeri emlősök alvó, illetve ébren lévő agyféltekéjében. Kiderült, hogy az agy fontos összetevőjeként szolgáló acetilkolin alacsony szintre süllyed az alvó részben, míg a másikban jelentősen nagyobb koncentrációban található. (Az acetilkolin az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula: mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik sok fajban, köztük az emberben is.)
Az eredmény a kutatók szerint az sugallja, hogy a szóban forgó molekula éberségre sarkallhatja az agy nem alvó részét. A tanulmányban megállapították azt is, hogy egy másik fontos agyi vegyület, a szerotonin azonos mértékben volt jelen a fókák agyának mindkét részében. Ez a tény azért lepte meg a tudósokat, mert korábban általános volt az a felfogás, amely szerint ez a neurotranszmitter felel az agy "ébren tartásáért".
A tanulmányt kivonatosan ismertető, ScienceDaily című tudományos portál szerint a vizsgálatok eredményének fontos emberi hatása is lehet, hiszen nagyon sokan szenvednek - az Egyesült Államokban a lakosság 40 százaléka - alvási zavaroktól. Annak megértése, hogy az agy vegyi funkciói közül melyek váltják ki az ébrenlétet, illetve segítik az alvást, jelentős tudományos áttörés lenne. "Végre megoldhatnánk a rejtélyt, hogyan és miért alszunk" - húzta alá Jerome Siegel, a Kaliforniai Egyetem agykutató intézetének munkatársa.