A következő évek során várhatóan Magyarországon kiépül a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer, amellyel egy időben a lakosság által eddig önkéntes alapon végzett szelektív hulladékgyűjtés kötelezettséggé és egyben anyagi érdekké is válik. Az új rendszer kiépülésével a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés háttérbe szorul, a hulladékot a társasházakban kihelyezett edényzetben vagy családi házak esetében különböző színű zsákokban, kukákban fogják gyűjteni.

Ezekhez a változásokhoz kívánt segítséget nyújtani az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ), amely az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) és a Zöld Ipar Magazin támogatásával immár harmadik alkalommal rendezte meg a Szelektív Hulladékgyűjtési Kommunikációs Szakmai Konferenciát.

A konferencián mintegy 60 meghívott helyi kommunális közszolgáltató vállalat, civil és környezetvédő szervezet több mint 100 képviselője vett részt. Az esemény keretében többek között az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, több helyi kommunális szolgáltató vállalat képviselője, valamint kommunikációs szakemberek tartottak előadást és osztották meg egymással a szelektív hulladékgyűjtés kommunikációja terén elért tapasztalataikat.

„Intenzív kommunikációs tevékenység mellett évi 2-3 százalékos növekedést értünk el az italos kartondobozok szelektív gyűjtésében, így a 9 évvel ez előtti 2 százalékról 21 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven visszagyűjtött tejes és üdítős, többrétegű kartondobozok aránya” – mondta Baka Éva az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

Nem csak lehetőség, érdek

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) adatai szerint ma Magyarországon 9,1 millió embernek van lehetősége szelektíven gyűjteni a csomagolási hulladékokat, mégis csupán 1,1 millióan élnek ezzel a lehetőséggel rendszeresen. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a szelektív hulladékgyűjtés eddig mindössze egy lehetőség volt a lakosság számára. Ezt a sok esetben kényelmetlen megoldásokkal járó módszert, az Európai Uniós irányelveknek megfelelően, a technikai feltételek megteremtése után, hazánkban is a kötelező szelektív hulladékgyűjtés váltja fel. Az Európai Unió irányelve alapján Magyarországon a háztartási hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasznosításra történő előkészítésének és újrahasznosításának mértékét a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra kell növelni 2020-ig.

Kötelező szelektív gyűjtés

Az önkormányzatok már több régióban elkezdték kiépíteni a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges infrastruktúrát. További ösztönző, hogy a lerakásra kerülő kommunális hulladék, azaz a „vegyes szemét” díja 2016-ig jelentősen növekszik. Ennek hátterében az évek alatt egyre növekedő díjú hulladéklerakási járulék áll, amit a hulladéklerakók üzemeltetői az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján fizetnek. Ez azt jelenti, hogy a szemétdíj szinten tartása csakis szelektív hulladékgyűjtés révén érhető el.

A szelektív hulladékgyűjtés gazdasági aspektusainak megértetésén túlmenően, a kommunikáció a környezetvédelmi szempontok elfogadtatása miatt is különösen fontos.

Egy átlagos tejes és gyümölcsleves italos karton doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül és újrahasznosítható. 1 felnőtt fából átlagosan 5300 italos karton dobozt lehet készíteni. Ha ezeket a dobozokat szelektíven gyűjtik és újrahasznosítják, akkor mintegy 700 db környezetbarát füzetet lehet készíteni és így nem kell kivágni fákat ezen füzetek előállításához.