A katolikus templomokban már meg is tartották az első nyilvános szentmiséket, a többi felekezet azonban még vár az újrakezdéssel.

Az államtanács hétfőn rendelte el a koronavírus-járvány miatt a nyilvános vallási szertartásokra még márciusban bevezetett tilalom nyolc napon belüli enyhítését, amit katolikus szervezetek diszkriminatívnak ítéltek meg, miután az üzletek nyitva tartását május 11. óta már engedélyezi a kormány. Az államtanács úgy ítélte meg, hogy az általános gyülekezési tilalom az imahelyeken súlyosan sértette a szabad vallásgyakorlás elvét.

A legszigorúbb egészségügyi előírások (maszkviselés, kézfertőtlenítés, távolságtartás) betartása mellett megtartható vallási szertartásokról szombaton, egy héttel a pünkösdi ünnepek előtt jelent meg a kormányrendelet, amelyet a katolikus egyház üdvözölt. A Francia Katolikus Püspöki Konferencia nem szerepelt a kérelmezők között, de hetek óta nyomást gyakorolt a kormányra annak érdekében, hogy engedélyezze a vallási helyek megnyitását a kormány által esetlegesen megjelölt június 2. előtt.

A muzulmán vallási vezetők viszont a rendelet ellenére a legnagyobb óvatosságra kérték a híveket, s az iszlám franciaországi ernyőszervezete, a CFCM arra szólította fel a mecseteket, hogy egyelőre ne nyissanak ki, és ne tartsák meg vasárnap reggel a ramadánt lezáró íd al-fitr ünnepet.
"
Mindenki imádkozhat otthon, a családja körében" - hangsúlyozta Mohammed Moussaoui, a CFCM elnöke.

Hasonló álláspontot képviselnek a zsidó vezetők. Haim Korsia francia főrabbi szerint egyelőre "veszélyes lenne" megnyitni a zsinagógákat.

"Nem fogunk a zsinagógákba rohanni. Továbbra is az élet védelme a legfontosabb, csak akkor fogunk elemezgetni, ha már biztonságos az egészségügyi helyzet. És ehhez még meg kell várni a karantén feloldásának következményeit" - hangsúlyozta a főrabbi.

A kijárási korlátozások feloldását követő 12. napon az adatok a járvány fokozatos visszaszorulásáról tanúskodnak: a kórházban ápoltak száma az elmúlt 24 órában 205-tel 17 178-ra csökkent, jóllehet még mindig történt 233 betegfelvétel.

Lélegeztetőgépre 36-tal kevesebben szorultak, mint pénteken, számuk jelenleg 1665, ami már csak negyede az április 9-i tetőzéskor ápolt súlyos betegek számának, de a nem Covid-19 betegekkel együtt jelenleg 5600-an fekszenek intenzív ágyakon, miközben a járvány előtt csak 5 ezer intenzív ágy állt rendelkezésre a francia egészségügyben.

A kormány szerint még korai lenne következtetéseket levonni, de a szakemberek többsége szerint nem várható a járványnak egy második hulláma a nyár előtt.

Olivier Véran egészségügyi miniszter közben bejelentette, a közegészségügyi tanácshoz fordult annak érdekében, hogy 48 órán belül vizsgálja felül a hidroxiklorokin nevű szer használatának szabályait, miután a Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szernek nincsenek kedvező hatásai a Covid-19-betegségben szenvedők kezelésében, az azzal kezelt Covid-19-es betegeknél magasabb volt a halálozási arány, mint azoknál, akik nem kaptak e gyógyszerből.

A klinikai kísérleteket leszámítva Franciaország már korlátozta a hidroxiklorokin használatát, több orvos közös döntése alapján, csak súlyos betegek estében és kizárólag kórházban alkalmazható.

A gyógyszer február végén szerzett világhírnevet, amikor is Didier Raoult professzor, a marseille-i egyetemi kutatóintézet igazgatója egy kínai tanulmány alapján népszerűsíteni kezdte, azt állítva, hogy hatékony ellenszer a Covid-19-fertőzésre.

A gyógyszert eredetileg malária és egyes súlyos autoimmun betegségek kezelésére alkalmazták, és Donald Trump amerikai elnök többször is népszerűsítette, sőt a napokban bejelentette, hogy bár ő nem vírusfertőzött, de maga is szed hidroxiklorokin tablettát, arra az esetre, hogy amennyiben megfertőződne, a tünetek enyhébbek legyenek.