Úgynevezett "okos határokkal" javasolja egyszerűbbé tenni a beutazást a belső határok nélküli schengeni övezetbe az Európai Bizottság a nem uniós állampolgárok számára - jelentette be csütörtökön Cecilia Malmström belügyi biztos.

Ennek keretében a brüsszeli testület bevezetné a regisztrált utazó fogalmát. Aki jelentkezik a programba, az előzetes átvilágítást követően gyakorlatilag egy belépőkártyát kap, amellyel - személyazonosítás után - egyszerűen beléphet a schengeni övezetbe a külső határokon felállítandó automatizált beléptető kapuknál. A programba minden unión kívüli ország polgára jelentkezhetne, függetlenül attól, hogy kell-e az adott ország polgárainak vízum az övezetbe való belépéshez.
A bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer, amely szerint a külső határokon minden beutazni vágyót alaposan át kell vizsgálni, rugalmatlan. A brüsszeli testület becslései szerint pedig 2030-ig jelentősen, mintegy 80 százalékkal nő majd a forgalom a határokon, ami hatalmas sorokhoz, hosszú várakozáshoz vezethet, ha a rendszer úgy marad, ahogyan most van. Az új rendszer a bizottság szerint gyorsabbá és biztonságosabbá tenné a határátlépést.
A bizottság arra is rámutat, hogy jelenleg nincs olyan egységes európai adatbázis, amelyben szerepelne, hogy ki mikor lépett be a schengeni övezetbe, a hatóságok kizárólag az útlevelekben szereplő pecsétek alapján tudják ellenőrizni, hogy valaki tovább marad-e az övezetben, mint amennyi időre a vízuma szól. Az elektronikus beléptetéssel ez is megváltozna.
A bizottság elképzelése szerint minden 12 évnél idősebb nem uniós állampolgár kérhetné, hogy bekerüljön a regisztrált utazó programba. Ezt bármelyik tagállam konzulátusán vagy a határon is meg lehetne tenni. Az eljárás legfeljebb 20 euróba kerülhet, az előzetes átvizsgálás, átvilágítás pedig ahhoz lenne hasonló, mintha a beutazni vágyó több belépésre jogosító vízumot igényelne. Aki bekerül a programba, egyéni azonosítóval ellátott belépő kártyát kapna, amelyet mind a be-, mint a kiutazáskor le kellene húznia - útlevelével együtt - az automatizált határállomáson. A bizottság úgy tervezi, hogy a rendszer működésének első három évében az adatbázis csak alapvető adatokat tárolna, például a beutazó nevét, útlevelének, vízumának számát, be- és kilépésének időpontját, három év elteltével pedig a rendszert biometrikus azonosítók felismerésére és tárolására is alkalmassá tennék. Az utazók adatait normál esetben hat hónapig, szabálysértés esetén öt évig tárolná a rendszer.
A regisztrált utazó program, valamint a ki- és beléptető rendszer felállítása és működtetése az Európai Bizottság szerint mintegy 1,1 milliárd euróba kerülne 2015 és 2020 között. A bizottság becslései szerint ugyanakkor mindez éves szinten akár félmilliárd euró megtakarítást is eredményezhet a tagállamok számára.