A zsidóságnak a magyarság első világháborús szenvedése és veresége miatti bűnbakszerepéről, illetve Kun Bélának és a tanácsköztársaságnak mint a trianoni béke bűnbakjának valós történelmi hátterével foglalkoztak a Bűnbakok az európai és a magyar történelemben című konferencia előadói szombaton Zánkán.

Paksy Zoltán, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa az első világháború végén a bűnbakkeresés jegyében megerősödő antiszemitizmusról szóló előadásában fontos kiindulópontként jelölte meg Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1918 májusában, a világháború utolsó szakaszában az Alkotmány című katolikus konzervatív lapban megjelent írását, amelyben a keresztényszocializmus magyarországi képviselője arról írt: hiába nyeri meg az ország a háborút, ha a keresztény fiatalság elvész a fronton, a zsidó fiatalok viszont elárasztják az egyetemeket, elfoglalják a helyeket, kevés a zsidó frontszolgálatos.
A zsidó sajtó nyomban élesen reagált a felvetésre. Az Egyenlőség főszerkesztője szerint Prohászka a vérvádat tette magáévá, "máglyát készül rakni", Vázsonyi Vilmos korabeli vezető liberális, polgári demokrata politikus szerint elszabadult a gyűlölködő antiszemitizmus, a szociáldemokrata Népszava pedig egyenesen úgy fogalmazott: "a mocskos szájú püspök aljas, gyalázatos uszítás zászlaját bontotta ki" - idézte fel a szakember.
Prohászka válaszában úgy vélte: nem antiszemita uszítás, ha szeretné megakadályozni a keresztény társadalom "letörését", illetve a magyar társadalom "elzsidósodását".
A szélsőjobboldal nemsokára már úgy interpretálta a helyzetet, hogy a "megalázott, degradált" magyarság a "hódító" zsidósággal szemben "keresztény gettóba" szorult, a zsidóság állam az államban, a magyarság pedig alsóbbrendű nemzetiség lett - fejtette ki Paksy Zoltán.
Szabó Viktor, az egri Eszterházy Károly Főiskola PhD hallgatója előadásában a két világháború közti Magyarországon a trianoni béke elsőszámú felelősévé megtett Kun Béláról szóló előadásában arról beszélt: az 1919. március 21-től 133 napon át fennálló tanácsköztársaság vezetője, illetve maga a tanácsköztársaság nyilvánvalóan nem tehető felelőssé a Magyarország számára tragikus területveszteségeket okozó békéért, hiszen a határok meghúzásával foglalkozó nagyhatalmi szakértői bizottságok jobbára március 21-e előtt vagy néhány nappal azután elvégezték munkájukat. Az akkor megállapított határvonalak jobbára stratégiai, közlekedési, földrajzi és elvétve etnikai szempontokon alapultak, és a békeszerződés megkötéséig már alig változtak. Ugyanakkor Kun Béla és a tanácsköztársaság közvetve valamennyire mégis felelőssé tehető a trianoni békéért, hiszen a magyar delegáció részben a tanácsköztársaság, illetve az azt követő időszak kaotikus állapotai miatt kapott a többi országnál később, 1919 végén meghívást a békekonferenciára, ahol így az amúgy sem jó pozíciói tovább romlottak - fűzte hozzá.
A bűnbakképzés mechanizmusát, mozgatórugóit vizsgáló, pénteken Zánkán megkezdődött ötnapos konferencián előadást tart többek között Pók Attila, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára, Gyáni Gábor akadémikus, Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója, egyetemi tanár, Karsai László egyetemi tanár és Hahner Péter egyetemi docens. A Magyar Történelmi Társulat által szervezett szakmai rendezvényt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.