Az év elsőként felfedezett kisbolygója rögtön bolygónk légkörében végezte, a mindössze 2-3 méter átmérőjű égitest csütörtökön semmisülhetett meg valahol az Atlanti-óceán felett, írja a csillagaszat.hu.

Az égitestet szilveszter éjszakáján, alig egy órával az éjfélt jelző pezsgőpukkanások után a Catalina Sky Survey arizonai távcsöveinél fedezték fel. Az 18-19 magnitúdós, gyorsan mozgó kisbolygót az Orion csillagkép északi részén pillantották meg. A jövevényt azonnal kiszúrta a képeket átvizsgáló automata szoftver, így hajnali kettő után még néhány felvétel készült az akkor még ismeretlen távolságban járó égitestről.

Mint később kiderült, ezek voltak az utolsó felvételek, melyek a 2014 AA jelöléssel ellátott, vagyis az év első kisbolygójának tekinthető égitestről készültek. A számítások szerint a felfedezése idején a holdpálya távolságában járó 2-3 méter átmérőjű szikla ugyanis egy nappal később, január 2-án elérte földünk légkörét, és fényes meteorként megsemmisült valahol az Atlanti-óceán felett.

A kevés megfigyelés miatt mind a légkörbe érkezés helye, mind az időpontja meglehetősen bizonytalan. A különböző számítások román idő szerint január 1-jén késő este és 2-án a déli órák közé teszik a megsemmisülés időpontját, helye pedig Közép-Amerika és Kelet-Afrika között bárhol lehetett, legnagyobb valószínűséggel Nyugat-Afrika partjainál történt január 2,1 UT-kor. A tűzgömb észleléséről eddig nem érkezett beszámoló, de a többnyire gyéren lakott, az óceán és a Szahara fölé eső sáv miatt valószínűleg senki sem látta a légkörben elégő kisbolygót.

Nem ez volt az első eset, hogy egy meteort már a légkörbe lépés előtt sikerült felfedezni. Az 2008 TC3 jelű kisbolygó szintén egy nappal a felfedezése után, 2008. október 7-én robbant darabjaira Észak-Szudán felett.

A két eset között van egy fontos különbség. Akkoriban előre (néhány órával korábban) lehetett tudni az eseményről, most viszont csak január 2-án este, vélhetően a tényleges megsemmisülés után jelentették be a különleges eseményt.

Egy akkora égitest semmiféle veszélyt nem jelent a felszínen élőkre, így a csúszás akkor sem okozott volna galibát, ha a légkört érés például Európa sűrűn lakott részei felett történik. Másrészt kis mérete miatt egy nappal korábban (december 31-én) még nem tudtuk volna felfedezni, vagyis egy 3-5 méteres kisbolygó érkezését maximum fél-egy nappal korábban tudjuk észrevenni, kommentálja a csillagaszat.hu.

A felszínre is veszélyt jelentő nagyobb, 10-15 méteres aszteroidák fényesebbek is, így megtalálásuk több nappal becsapódásuk előtt megtörténhet, ami elegendő olyan riasztás kiadására, amely után az emberek biztonságos helyre húzódhatnak, például a cseljabinszki eseménynél sok sérülést okozó üvegszilánkok elől.