Az alapvető jogok biztosának munkatársai a fóti speciális gyermekotthonban jártak, és egyes megállapításaikat az intézmény vezetői, akik végig jelen voltak a vizsgálat alatt, újságcikkben kifogásolták; véleményükre Szabó Máté ombudsman válaszolt.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében emlékeztetett, júliusban, a vizsgálat összefoglalójában azt írták, a rácsozat, a szögesdróttal körülvett sportudvar otthonnyújtó ellátásra nem alkalmas, és inkább hasonlít egy fogvatartási helyre, mint gyermekotthonra. A törvényben meghatározott feladatok ellátásával ellentétes, hogy az intézmény pedagógiai módszerek helyett az engedély nélküli eltávozást szögesdróttal, rácsokkal és elektronikus zárakkal kívánja megakadályozni - fogalmaztak.
A jelentés megállapítását bíráló kijelentésekkel szemben az ombudsman felidézte a gyermekvédelmi törvény szabályait, amelyek értelmében a speciális ellátást igénylő gyermekek személyes szabadságát csak feltétlenül indokolt esetben, önmaguk vagy mások veszélyeztetése esetén lehet korlátozni. Az intézmény vezetője a gyermeket kötelezheti arra, hogy az otthon területét ne hagyja el, illetve a kijelölt helyiségekben tartózkodjon, a személyi szabadságot azonban legfeljebb 48 órán át korlátozhatja - hívták fel a figyelmet. Hozzátették: a további korlátozásról csak a gyámhivatal rendelkezhet, de a fóti intézmény az ilyen nevelési felügyelet elrendelését eddig nem kérte.
Szabó Máté jelentése azt is rögzítette, hogy az intézmény legfeljebb két órában korlátozza a látogatások idejét, és az a gondozott, aki fegyelmi büntetés alatt áll, nem fogadhat látogatót. A telefonbeszélgetések maximális időtartama alkalmanként 5 perc - jegyezték meg.
A biztos ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a gyámhivatal határozata szabja meg a kapcsolattartásra jogosult és a gondozott gyermek kapcsolattartását, annak időtartamát és helyszínét. A gyermekotthon ezt a határozatot köteles végrehajtani, attól önkényesen nem térhet el, a kapcsolattartási jogot büntetésből nem vonhatja meg - hangsúlyozták.
Kiemelték, a jogszabály szerint a speciális gyermekotthonban annak 2010-es átadásakor ki kellett volna alakítani egy, a látogatók fogadására alkalmas helyiséget. Fóton erre az aulát használják, amely nem alkalmas a célra, hiszen mind az intimitást, mind a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult közötti személyes kapcsolat közvetlenségét akadályozza a terem ad hoc jellegű átrendezése - vélekedtek. Hozzáfűzték, ezen az sem változtat, hogy az intézmény vezetője a jelentésre írt válaszában fényképet küldött az aulában található sarok-ülőgarnitúráról és asztalkáról.
A jelentés jogszabályra hivatkozva rögzítette, hogy a házirend egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni, ez azonban a meglátogatott csoport helyiségeiben nem történt meg - idézték fel. Mint írták, az intézmény vezetője válaszul egy fényképet küldött, amelyen az látszik, hogy a házirendet a WC-ajtó fölött, két méter magasan, mozdíthatatlanul helyezték el. Az ombudsman szerint ez semmiképpen sem tekinthető jól látható helynek - mutattak rá.
Közölték, a jelentésre a belügyminiszter, valamint a szociális és gyámhivatal is válaszolt. A belügyminiszter levelében azt írta, hogy végső álláspontját az emberi erőforrások miniszterének javaslatát mérlegelve alakítja ki, a tárca válaszadási határideje azonban még nem járt le. A Pest Megyei Szociális és Gyámhivatal hivatalvezetője az ombudsmant a tavaly elmaradt hatósági ellenőrzés pótlásának tervéről tájékoztatta, az eredményről egyelőre nincs hír - olvasható a közleményben.