Az idén ez volt a nyolcadik alkalom, hogy az elnök kegyelmet gyakorolt, s ezzel egyedül ebben az esztendőben 688 elítélt kapott kegyelmet, Obama hivatalba lépése óta pedig összesen 872 köztörvényes bűnöző került így szabadlábra, többen, mint az utolsó tizenegy amerikai elnök idején összesen.

A Fehér Ház tanácsadója, Neil Egglestone szerint a közfigyelem ugyan a kegyelemben részesültek nagy számára irányul, de - mint fogalmazott: - "minden egyes kegyelemi kérvény mögött emberi sorsok vannak". A tanácsadó hangsúlyozta azt is, hogy a most kegyelemben részesültek közül sokan nagyon fiatal korukban követtek el bűncselekményt, s azóta a börtönben mindent megtettek saját rehabilitációjuk érdekében.

A most kegyelmet kapott elítéltek között 42 olyan ember is van, aki életfogytig tartó büntetését töltötte. Ők majd csak 2018-ban kerülnek szabadlábra, s akkortól a lakóhelyükön kötelezően részt kell venniük valamilyen kábítószerellenes, rehabilitációs programon.

A Fehér Ház döntése után megjelent első amerikai kommentárok megjegyzik: Obama elnök felgyorsította az elbírálását a kegyelmi kérvényeknek, amelyekből az igazságügyi minisztérium adatai szerint október elején még 11 253 feküdt az illetékesek íróasztalán. Az elnök egyébként csakis az igazságügyi minisztérium által előterjesztett ajánlások alapján dönthet kegyelmi ügyekben.

Néhány befolyásos republikánus politikus már korábban erőteljesen bírálta Obama kegyelmi politikáját, azzal érvelve, hogy így veszélyes bűnözők is szabadlábra kerülhetnek. Bob Goodlatte, virginiai republikánus képviselő, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke például szeptemberben levélben fordult Obama elnökhöz és sürgette nála kegyelmi politikája leállítását. Ugyanakkor az igazságügyi reformot szorgalmazó civil szervezetek éppen az ellenkezőjét szorgalmazzák, vagyis azt, hogy Obama gyorsítsa fel a kegyelmi kérvények elbírálását, és még hátralévő hivatali idejében a lehető legtöbb, nem erőszakos bűncselekményt elkövető elítéltet bocsátassa szabadon.