A magyar kormány kezdeményezni fogja a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodánál (FMO), hogy adja át az EY (korábban Ernst and Young) jelentését, amelyet a nemzetközi tanácsadó cég a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-nek, azt követően, hogy személyesen tárgyalt az EY magyarországi igazgatójával.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a csütörtöki megbeszélésen kiderült, az EY magyarországi vezetője, Havas István a magyar kormány kérését a dokumentum átadására továbbította a megrendelőnek; a norvég fél azonban megtiltotta, hogy az iratokat átadják a magyar kormánynak, ezzel az érdemi tárgyalás befejeződött, mert Havas Istvánt köti a titoktartási szerződés, amelyet a tanulmány megrendelőjével írt alá - jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Emiatt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta az EY magyarországi vezetője, hogy az atlatszo.hu honlapon megjelent dokumentum a közzétett formában hiteles-e, a teljes anyagot jelenti-e, illetve mi a különbség a sajtóban is vázlatként szereplő dokumentum és a véglegesített anyag között - mondta Csepreghy Nándor. Szerinte az atlatszo.hu-n szereplő dokumentum nem a teljes változat, mert a 18. oldallal indul, és nem lehet tudni, hogy mi van az előtte lévő 17 oldalon, illetve a tanulmány véget ér-e ott, ahol a portálon lévő anyag.

Az atlatszo.hu azt írja a jelentésről, hogy összességében megfelelőre értékeli a projekt végrehajtását, rendszerszintű hiányosságokat a következtetésben nem állapít meg, de több problémát, illetve kockázatot tár fel a pályázatokkal kapcsolatban.

Nem ismert, hogy mi szerepel a végleges jelentésben - fogalmazott a helyettes államtitkár, - mivel az atlatszo.hu-n közölt dokumentumon a 'draft' felirat is olvasható, ami azt jelöli, nem a végleges vizsgálati jelentésről van szó. Nem lehet tudni azt sem, hogy készült-e bármilyen újabb elemzés a magyarországi norvég civil alapról, ami adott esetben akár alátámasztaná, akár cáfolná a magyar kormány információját - mondta Csepreghy Nándor, aki furcsállta, hogy a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) nem járul hozzá ahhoz, hogy a dokumentumot megismerje a magyar kormány. Ezzel a kormány gyanúját erősíti, hiszen ha nincs mit takargatni, akkor mi értelme van az anyag titkosításának, ennek közérdekből nyilvánosnak kellene lennie. A kormány fenntartja eddigi kifogásait, miszerint a pályázati folyamat során nem volt biztosított a bíráló bizottságok függetlensége, az értékelőket a konzorcium a saját köreiből választotta ki, utólag belenyúltak a pontszámokba különösebb indokok nélkül, illetve az alacsonyabb pontszámú pályázatok nyertek, miközben a magasabb pontszámúak nem kaptak támogatást. Ez pedig azt jelenti, hogy visszaéltek a közpénzekkel - mondta Csepreghy Nándor.