Városlista
2021. október 19, kedd - Nándor

Hírek

2021. Június 25. 18:19, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be

A kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az ősrobbanás után következett be

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint.

A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését.

A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre.

A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által készített felvételeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy ezen galaxisok kora 200-300 millió év lehet, ami lehetővé teszi annak megbecsülését, hogy mikor alakultak ki első csillagaik.

"A tudósok feltételezik, hogy az univerzum sötét hely volt az első néhány százmillió évben, mielőtt az első csillagok, galaxisok keletkeztek. A csillagászok régóta kutatják azt, hogy mikor villantak fel az első csillagfények az univerzumban. Megfigyeléseink azt jelzik, hogy a kozmikus hajnal 250-350 millió évvel az univerzum keletkezése után következett be - magyarázta Nicolas Laporte, a Cambridge-i Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető szerzője.

A modern csillagászat Szent Grálja az, ha olyan távolra tudunk visszatekinteni, hogy képesek legyünk látni a csillagok és galaxisok legelső generációját" - mondta Richard Ellis BBC News hírportálnak, a Univesity College professzora egész életében azt kutatta, hogy mikor kezdődött a kozmikus hajnal.

A kutatók által vizsgált hat legtávolabbi galaxis ugyanis olyan távoli, hogy a jelenleg működő legnagyobb felbontású teleszkópokal is csak néhány pixelnek látszanak a számítógép képernyőjén.

A James Webb-űrteleszkópot, a világ legnagyobb méretű és teljesítményű űrteleszkópját a tervek szerint október 31-én indítják útnak a világűrbe. A kutatók a teleszkóp segítségével akarnak visszatekinteni 13,5 milliárd évvel ezelőttre, hogy elsőként pillantsák meg az ősrobbanás után nem sokkal keletkezett első csillagokat és galaxisokat.

A vöröseltolódás miatt az infravörös tartományban működő űrteleszkóp másik fontos feladata az idegen világok felfedezése lesz. Az 1990-es években fedezték fel az első olyan bolygókat, amelyek más csillagok körül keringenek, és azóta több mint 4 ezer ilyen exobolygót azonosítottak.

Negyvennégy ország szakemberei fogják használni az űrtávcsövet, egyebek között arra, hogy belessenek a szupermasszív, nagyon nagy tömegű fekete lyukakba.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Október 17. 17:07, vasárnap | Életmód

Egy elemzés szerint vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa

Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint.

2021. Október 16. 17:02, szombat | Életmód

Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat

Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat.

2021. Október 16. 12:01, szombat | Életmód

Elkezdődött az 5-11 éves korcsoportnak fejlesztett vakcina EU-s engedélyeztetése

Benyújtotta a német BioNTech és az amerikai Pfizer az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) az 5-11 éves korosztályba tartozó gyermekeket az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltásról szóló kutatási adatokat,

2021. Október 14. 16:00, csütörtök | Életmód

Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt

Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.