Hírek
2015. Október 22. 07:49, csütörtök |
Bulvár
Forrás: MTI
A Földhöz hasonló bolygók többsége még meg sem született
Földünk túl korán jött a világra a fejlődő világegyetemben, akkor, amikor a hozzá hasonló bolygók 92 százaléka még meg sem született -
erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók a NASA Hubble és Kepler űrteleszkópjának adatait elemezve. A baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) tudósai elméletüket a Monthly Notices of the Royal Astronomy Society legújabb számában ismertetik.
"Kutatásaink során a világegyetem egészével összefüggésben szerettük volna meghatározni a Föld helyét. Mint kiderült, bolygónk koraszülöttnek számít" - fogalmazott Peter Behroozi, az STScI kutatója, a tanulmány társszerzője, rámutatva, hogy 4,6 milliárd éve, amikor létrejött a Naprendszer, a potenciálisan lakható bolygóknak mindössze 8 százaléka létezett.
Ismertetése szerint a Hubble segítségével megismerhették a galaxisok fejlődéstörténetét. Így megtudhatták, hogy a legnagyobb csillagképződési ráta 10 milliárd évvel ezelőtt volt, ám ebben az időben igen korlátozottak voltak az alapanyagként szolgáló hidrogén és hélium készletei. Napjainkra lényegesen lelassult a csillagtermelés üteme, viszont az univerzumban annyi maradványgáz található, amely hosszú időn át bőséges alapanyagforrást biztosít az új napok születéséhez - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A bolygóvadász Kepler űrteleszkóp adataiból arra lehet következtetni, hogy galaxisunkban, a Tejútrendszerben rengeteg olyan planéta van, amely csillaga lakhatási zónájában kering, azaz felszínén optimális hőmérsékleti viszonyok uralkodnak, lehetővé téve a folyékony víz jelenlétét. Az STScI kutatói szerint számuk jelenleg elérheti akár az egymilliárdot a Tejútrendszerben, és jó részük kőzetbolygó. A megfigyelhető világegyetemben viszont százmilliárdra tehető a galaxisok száma.
Mint az amerikai asztrofizikusok rámutatnak, a jövőben Föld-méretű bolygók megszámlálhatatlan sokasága jöhet létre napjuk lakhatási zónájában, hiszen az utolsó csillag 100 billió (ezermilliárd) év múlva huny majd ki.
A "koraszülött" földi civilizáció nagy előnye, hogy tudósai a Hubble űrteleszkóphoz hasonló csillagászati műholdak segítségével bepillantást nyerhetnek a világegyetem távoli múltjába, megismerhetik evolúcióját az ősrobbanástól napjainkig, feltérképezhetik, hogy miként fejlődtek a galaxisok. A fényimpulzusokban és a kozmikus sugárzásban "kódolt" információ azonban a világegyetem tágulása miatt körülbelül 1 billió év múlva jórészt megsemmisül. Így a távoli jövőben létrejövő civilizációk fiai-lányai vajmi keveset tudhatnak meg univerzumunk születéséről és fejlődéstörténetéről - vélik az amerikai kutatók.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 29. 07:46, kedd | Bulvár
Söréttel lőttek meg ismeretlen elkövetők egy kerecsensólymot a Hortobágyon
2025. Július 28. 07:55, hétfő | Bulvár
Ismét Magyarországon tartják a guppi tenyésztők Európa bajnokságát és kiállítását
2025. Július 27. 09:06, vasárnap | Bulvár
Elsőbálozó lányok lettek a 200. balatonfüredi Anna-bál szépei
A budapesti Szabó Laura lett a 200. Anna-bál szépe, első udvarhölgye a balatonfüredi Windisch Laura, második udvarhölgye pedig a szintén balatonfüredi Zsoldos Laura lett, mindhárman elsőbálozók.
2025. Július 26. 10:05, szombat | Bulvár
A Magyar Posta tematikus személyes bélyeget bocsátott ki Buzánszky Jenő tiszteletére
A Magyar Posta tematikus személyes bélyeget bocsátott ki Buzánszky Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából.